India Hangja

India világa

Dzsajanti Szubramaniam magyarországi turnéja

2006. szeptember 10. 07:00 - India Hangja

Dzsajantí egy pillanat alatt magával ragadja az ember figyelmét. Kivonul a színpadra és látható, amint a tánccal egy másik dimenzióba lép át. Számára a tánc tökéletes meditáció.

Életem első Szigetre történő látogatása alkalmával volt szerencsém találkozni e kiváló emberrel. A Sziget nem érzékeny lelkületűeknek való. Az alapzaj min. 5-6 egyidejű koncertből áll. Dzsajanti nem véve tudomást erről a zajról, táncelőadásával meditációjába merült. Szemmel láthatóan az egyre sokasodó publikum figyelme is a színpadom táncoló művészre tapadt.

Legközelebb pedig egész más környezetben, az alföldi tanyavilág nyugalmában, Magyarország hindu templomában találkoztam vele, természetesen mint egyik házigazda… Mindez hazautazása előtt egy nappal történt. Dzsajanti túl volt már a magyarországi turnéján. Augusztus 3-án a kapolcsi Faluházban, 11-én a Sziget Fesztiválon, 15-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban, s végül 25-én a Szentendrei Malomban lépett fel magyar tanítványával, Bittner Mínaksi Dórával együtt. Hazatérte előtt azonban szükségét érezte, hogy a magyar hindu templom oltára előtt eltáncoljon két gyönyörű, Krisnáról szóló darabot.

Dzsajantí Szubramaniam bharatanatjam táncművész, a csennáji (régi nevén a madraszi) Kala Darsana Táncművészeti Intézet igazgatója és tanára, elismert koreográfus. Az Indiai Művészeti Tanács (ICCR) bejegyzett művésze, a Bharatanatjam Művészek Szövetségének (Abhai) alelnöke, Dél-India Tamil Nadu államának érdemes művésze. India és Délkelet-Ázsia szerte rendszeresen turnézó előadó.

Tamil Nadu a templomok földje. A dél-indiai klasszikus színpadi tánc a bharatanatyam leszármazottja az ősi dél-indiai templomi táncosok művészetének. Tamil Nadu fővárosa Csennáj, ahol a klasszikus művészet, a zene és a tánc külső hatástól mentesen megőrződött, a tánc és a zenei hagyomány érintetlenül él a mindennapokban. A hindu templomfalak reliefjei őrzik a klasszikus táncosok különböző táncpozitúráit.

Indiában Khadzsuraóban márciusban kerül megrendezésre az öt klasszikus indiai tánc (bharatanatjam, manipuri, kathak, odisszi, kucsipudi) fesztiválja, decembertől januárig pedig Csennájban a karnatik zene és a bharatanatjam fellegvárának kapui nyílnak meg. Ezek a fesztiválok mára nemzetközi eseménynek számítanak. Ennek egy darabját hozza el számunkra Dzsajantí Szubramaniam csodálatos művészetével. Autentikus klasszikus indiai tánc Európában ritkán látható, ha mégis, akkor az előadások nézőtere zsúfolásig megtelik az érdeklődőkkel.

A „bharatanatjam” kifejezés szanszkrit szavak kompozíciója: bhava (érzelmek), rága (dallam), tála (ritmus), és natjam (tánc). A táncforma két fő alkotó eleme a nritta – avagy a tiszta tánc, melyet a nyak és a szem finom mozgását ellenpontozó erőteljes lépések, hajlások és virtuóz eleven lábmunka jellemez – , illetve az abhinaja, amely arcjáték és kézmozdulatok speciális gesztusnyelve az érzelmek kifejezésére. Dél-India eszmeiségében a bharatanatjam a végtelen univerzum ünneplésének egyik formája. Célja nem kizárólag a szórakoztatás; a táncos elődadásával úgy önmagát, mint a nézőt az egyetemlegesség felé hivatott emelni.

Forrás: www.nandafalva.hu
Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.