Az amerikai Szilícium-völgyben tapasztalthoz hasonló fejlődést él át India. A legnagyobb technológiai cégek, mint az IBM, a Microsoft vagy az Oracle programozók tízezreit képzik ki és állítják munkába.
Az Oracle folyamatosan figyeli India csúcsiskoláit, a végzősöknek autót, lakóhelyet és rugalmas munkabeosztást kínálva próbálja megnyerni őket alkalmazottnak. A cég Bangalore-ban és Hyderabadban található fejlesztőközpontjai mára már a Redwood Shores-i főhadiszállás utáni legnagyobb kutatóhelyeknek számítanak, és nemsokára elkészül az új Hyderabadi Egyetem ezer autónak elegendő parkolóval, könyvtárral és konditeremmel. „Folyamatos bővülés és építés zajlik. Robbanásszerű a fejlődés” – nyilatkozta Murali Subramanian, az Oracle indiai e-üzletágért felelős alelnöke Hyderabadban.
Az Oracle bővítéseit a „Kövesd a Napot” típusú szoftverfejlesztési modellje fűti. Ez azt jelenti, hogy a világ körül megduplázza fejlesztőközpontjait, így amikor Redwood Shoresban lemegy a nap, és az alkalmazottak befejezik a munkát, az elvégzett anyagot Indiába továbbítják, akik ott folytatják a munkát. Ennek eléréséhez az adatbázis-óriás átlagban naponta négy új programozót vesz fel Indiában.
Az Oracle nem egyedüli ezzel a folyamattal, más nagy technológiai cégek is hasonlóképp gondolkodnak. Példaként az Intel, a Hewlett-Packard, az IBM és a Microsoft is folyamatosan bővíti munkásainak körét. Az amerikai vállalatok minden munkakörben felvesznek embereket, még a régen a Szilícium-völgyben védjegyének számító szoftvertervezésben is bedolgoznak.
India előnye a magasan képzett munkaerő roppant tömege és az internet nagyarányú fejlődése, ezek tették lehetővé ezt a szuperhatékony, futószalagszerű munkafolyamat-szervezést. Amikor a nap lenyugszik Kaliforniában, akkor van reggel Indiában. Az Oracle Redwood Shoresban dolgozó műszaki emberei elektronikus levélen és konferenciahívásokon keresztül tartják a kapcsolatot indiai kollégáikkal, és míg amerikai kollégáik alszanak, ők elvégzik a következő munkafázist. Indiai idő szerint este kilenc órakor pedig visszaküldik az anyagot a Közel-Keleten és Anglián keresztül, az Atlanti-óceán alatt vissza Redwood Shoresba, és késő esti telefonhívásokon vagy azonnali üzenetküldő szoftvereket használva (pl. ICQ) egyeztetik az előrehaladást. Ezután az amerikaiak elvégzik a szükséges fejlesztéseket, minőségi teszteket, így feleannyi idő alatt elvégezhető a munka.
Az Oracle bizalma már egy évtizede nő az olcsón működtethető indai telephelyek iránt, ezért is vesznek át egyre több és több munkakört a Völgyből. Nemcsak a fejlesztés, hanem a marketing, a tanácsadói és a kereskedelmi részleg is idetelepül. „Egy ügyfél felhívhatja problémájával a céget az Államokban hajnali négykor, azt hozzánk továbbítják, és reggelre már vissza is küldjük nekik a megoldást” – mondta Krishnamurthy Seetharama, a szerverüzletág indiai igazgatónője. A gyors munka különösen fontos lehet az esetlegesen veszélyes biztonsági hibák orvoslása esetén.
Mára már szinte minden szilícium-völgyi vállalatnak vannak munkásai Indiában – akár a chipfejlesztés, akár a biotechnológia területén. Persze a világkörüli munkafolyamat kezdetben korántsem volt ilyen zökkenésmentes. A kulturális különbségek és fordítási problémák régen számtalan problémát okoztak. Máskor az egymástól távoli munkahelyekből természetszerűen adódó, az együttdolgozás szinkronizálásának hibái okoztak időleges lassulásokat. Egyéb, váratlan dolgok is felmerülhetnek, például májusban a Richter-skála szerinti 6,7-es erősségű algériai földrengés rongálta meg az Oracle országon átmenő, a kalifornai összekötettést biztosító dedikált internetkapcsolatát, ami két napra drasztikus termelés-visszaesést okozott Indiában. Azóta a vállalat redundánsá tette a vonalat az ellenkező irányban, egy másik vonalat lefektetve a Csendes-óceánon és Szingapúron keresztül.
A kulturális különbségek közötti egyensúlyozás sem egyszerű. Az Oracle indiai részlege 1993-ban alakult, kezdetben még csak egyes projekteken dolgoztak. A cég négy éve döntött a „Kövesd a Napot” elv alkalmazása mellett, kihasználni szándékozva a hatalmas helyi emberi erőforrásban rejlő előnyöket és az olcsó munkaerőt. Egy indiai programozó átlagosan 15-20 dollárt keres óránként, míg egyesült államokbeli társa 120 dollárt is kaphat. Még az ingyen autó, egészségügyi biztosítás és nemzetközi utazások nyújtásával is felénél kevesebbe kerülnek az indiai mérnökök, mint az amerikaiak.
Az államokbeli technológiai cégek számára egyre fontosabbak a külföldi piacok. Az Oracle eladásainak már közel 60 %-a külföldről származik, és India a vállalat ötödik legnagyobb ázsiai piaca. Tehát a cég nemcsak a Napot, hanem a piacot is legalább annyira követi.
