Sríla Bhakti Álók Paramadvaiti Maharádzs (számos asram, többek között a vrindávani Vrinda Kundzs alapítója) levele George w Bush-hoz
Levél az Egyesült Államok Elnökének, George W. Bush-nak és az amerikai népnek
Eljött az ideje annak, hogy bolygónkon mindannyiunknak mélyen el kell gondolkodnunk arról, mit jelent a belső békéje. Ahogyan a napok telnek, Önnek és minisztereinek alkalmuk nyílik arra, hogy felülvizsgálják, mi a legjobb az Önök népe és az egész világ számára. Gondolják csak el, hogy a gyermekek, fiatalok, nők, idősek és a dolgozók a világ minden részében a boldogságot keresik. Ezt a reményt zúzta össze minden emberben ez a legújabb New York-i incidens. Az Ön kezében van, hogy megtalálja a legjobb választ a népek kiáltására. Önnek e bolygón mindenkinél inkább olyan személynek kell lennie, aki képes arra, hogy békét és világosságot hoz az egész világnak, ahelyett, hogy a csapdájába esne egy olyan nagyon különös cselekvésmódnak, amely nincs összhangban a mi nyugati civilizációnkkal és azzal a korral, amelyben élünk.
Tisztelt Elnök úr, gondolkodjunk el néhány pillanatra. A New York-i és washintoni pusztítást néhány egyén okozta, vagy lehet, hogy néhány száz ember tervezte el, de annak dimenziója ezer meg ezer ember életét érintette. Nem állhat arányban ezzel a szenvedés, amellyel a szörnyű támadásokat okozó embereket sújtani lehet. Még ha el is fogják őket, hogyan fizettetik meg velük az okozott szenvedést? De ha a büntetés kísérlete csak egyetlen ártatlan személyt megsebez, az éppen olyan rossz lesz, mint ami New Yorkban történt.
Még egy ennyire fájdalmas pillanatban is el kell gondolkodnunk azon, hogy minden helyzet mögött van egy tanulság, amit meg kell tanulnunk. Arról a tanulságról beszélek, amely megmutatja, hogy Isten vagy a Földanya nem nagyon elégedett velünk. Alázatra és önkritikus megközelítésre van szükség ahhoz, hogy belátásra jussunk a zavaros időkben. Nem lesz nagyon sok haszna, ha keresztény módra egyszerűen az ördögöt, a terroristát, a biztonság hiányát vagy bármely egyéb külső forrást kárhoztatunk. Ebben a világban minden katasztrófa a tehetetlenség érzését ébreszti fel mindenkiben.
Maga a halál tesz mindannyiunkat tehetetlenné, újra meg újra. Az emberiség azonban kapott valami útmutatást: csak meg kell értenünk, hogy minden tett kivált egy bizonyos visszahatást. Ezt mi, hinduk, a karma törvényének hívjuk, és a keresztények azt mondják, „ki mint vet, úgy arat”.
Mi lehetne szebb az egész világ számára, ha Ön és országa vezetői ezen a ponton valóban elkötelezik magukat a keresztény elvek mellett, amilyenek a szeretet és a megbocsátás azokkal szemben, akiket elragadott a gyűlölet (kivéve azokat, akik a bűntetteket ténylegesen elkövették)?
Ezzel egyidejűleg a kormány politikájának is hasznára válna az alapos felülvizsgálat. Mint azt mindannyian tudjuk, ebben a világban sok ártatlan ember igen sokat és gyakran igazságtalanul szenved vagy hal meg politikai döntések miatt. Az ilyen helyzetek elkerülhetetlenül kiváltanak valamilyen visszahatást.
Kérem, engedje meg, hogy idézzem Önnek Lev Tolsztoj mondását: „Ameddig vágóhidak vannak, addig csatamezők is lesznek.”
Abban a buzgó reményben tárom Ön elé ezeket a gondolatokat az élet e terhes keresztútján, hogy a világ jobb, Amerika boldogabb és egészségesebb lesz.
Szeretném kifejezni a részvétemet is, imádkozom mindazokért, akik a közelmúlt terrorista támadásaiban szenvedtek.
a Védikus Tanulmányok Felsőoktatási Intézete (Vrindavan.org.) képviseletében
