Brunner Erzsébet és édesanyja a magyar festészet ismert alakjai. Művészetük a nagy népszerűségnek és ismertségnek örvendő, Hollósy Simon-féle festészeti iskolában gyökerezik, s a 20. századi misztikus festészeti hagyományhoz kapcsolódik. A közelmúltban Indiában elhunyt Brunner Erzsébet hagyatéka révén a két festőnő életművének jelentős része immár a magyar kulturális örökség részévé vált. Brunner Erzsébet 62 alkotása került a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum tulajdonába. Ezeket a festményeket mutatjuk be júniusban nyíló kiállításunkon.

Brunner Erzsébet 1910-ben született Nagykanizsán. Édesapja Sass (szül. Brunner) Ferenc festőművész, Hollósy Simon tanítványa, édesanyja, Sassné Farkas Böske, szintén festőművész, művésznevén Mrs. Sass Brunner. A szülők több hazai és külföldi kiállításon vettek részt (Nagykanizsa, Bécs, Nemzeti Szalon stb.). Anya és leánya 1929-ben hagyták el Magyarországot, és 1930-ban érkeztek Indiába, ahol Rabindranath Tagore sántinikétani egyetemén - a modern indiai művészet és szellemi élet fellegvárában - töltöttek két évet, majd végérvényesen Indiában telepedtek le. Ázsiában és az Egyesült Államokban is utaztak, kiállítottak. Indiában részei voltak a szellemi-spirituális élet legbelső köreinek, s társaságukhoz tartoztak a kor ismert személyiségei, akiket képeiken is megörökítettek. Delhiben 1950-ben gyűjteményes kiállításuk nyílt. Az édesanya, Sass-Brunner Erzsébet 1950-ben halt meg, a himalájai Nainitalban van eltemetve.

Brunner Erzsébet termékeny művészetének egyik elsődleges ihletője az indiai vallásosság, de számos tájkép és portré is szerepel alkotásai között. Buddhistaként élt, részt vett a tibeti menekültek támogatásában. A Delhi Magyar Intézet többször kiállította képeit. 1981-82-ben, hosszú idő után, a két festőnő képeit Magyarországon is ismét kiállították. Brunner Erzsébet 1987-ben képeinek egy válogatott gyűjteményét ajándékozta a nagykanizsai múzeumnak (30, majd újabb 430 kép), melyekből 1989-ben nyílt kiállítás.

A Brunnerek művészete újabb megtestesítője, kristályosodási pontja annak a régtől fogva létező szellemi kapcsolatnak és kulturális hagyománynak, amely Magyarország és India között fennáll, s amely magyar Ázsia-kutatókat és művészeket időről időre gyökereink, szellemi rokonságunk keresése vagy spirituális töltődés céljából Indiába vonzott. A magyarok és az indiaiak között fennálló lelki-szellemi közösség érzése, ha nem is tudományosan igazolható, mégis élő, létező jelenség, melyet indiaiak, ha megnyilatkoznak, éppúgy szükségesnek tartanak mindannyiszor hangsúlyozni, mint amennyire nyilvánvaló ez azokból a nagy szellemi és művészeti teljesítményekből, melyeket e vonzódás időről időre létrehozott. A Brunnerek életműve a Kőrösi Csoma Sándor, Zajti Ferenc, Medgyaszay István és más kutatók, művészek által fémjelzett hagyomány folytatója, s mint ilyen, a magyar-indiai kulturális és művészeti kapcsolatok nagyszerű példája.

Külön köszönettel illeti a Külügyminiszériumot és az Oktatási és Kulturális Minisztériumot a festmények hazaszállításában nyújtott segítségért.

A kiállítás kurátora: Renner Zsuzsanna
Időtartama: 2007. június 20 - 2008. február
Helyszíne: Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum